(2. évad) 44.rész Terhes vagyok?

*Izabella szemszöge*

Ashley egész nap a barátaival volt, nem is csodálom. Nagyon szereti őket, és tulajdonképpen ezt sem csodálom.
 Felkeltem, elmentem a boltba, vásároltam mindenfélét. Gondoltam meg is főzök. Gyümi leves, nyami. A nagy kajálásomat a csengő zavarta meg. Gyors léptekkel haladtam az ajtó felé, meg is botlottam Troth-be, de nem haragudott, szerintem. Kinyitottam az ajtót, Harry volt ott.
- Hát... szia Harry! - pislogtam nagyokat, majd hátráltam egy lépést, jelezve, hogy lépjen be.
- Csak beszélni szerettem volna veled, és hiányoztál! - mosolygott miközben felértünk a szobámba. Hiányoztam?! Wíííííí! Ennek örülnünk kell, hisz hiányoztam neki. Azt hiszem ezt már túltárgyaltuk.
- Na és miről beszéljünk? - ültem le az ágyamra, majd ő is leült. Belenézett mélyen szemeimbe, kezdett kicsit kellemetlenné válni, mintha olvasna a gondolataimba.
- Eljönnél velem randizni, most? - kérdezte reménykedve, kicsit már félve. Randizni? Hű..engem még egy fiú sem hívott randizni, 'csak' sétálni, találkozni, de kifejezetten randizni, még soha.
- Igen, szívesen elmennék. - bólintottam boldogan. Igazából nem tudom, hogy nézhettem ki, próbáltam nem vicsorogni, de elhívott! Virulok mint a tejbe tök... bár azt sem tudom az milyen.
- Remek! - húzta mosolyra a száját. - Akkor kapd össze magad, megvárlak. - csapta össze a kezét. -Hova szeretnél menni? - lépett közelebb. Hú de bezsongott. Igazából ez elég bénán jött ki, de szerintem belül ő is máshogy érez, mint amit mutat.
- Harry, nyugalom! Menjünk el, a városi Carneválra, tudod, Dublinba most tartanak egyet. - magyaráztam neki már kicsit lazábban. Nagyobb levegőket vettem, ez valamennyit segített.
- Ez nagyon jó ötlet! - mosolygott. - Öltözz fel, itt megvárlak! - az egyik hajtincsemet hátratűzte a fülem mellé, megsimította az arcom, és lassan eltávolodott. Na ha tudná, hogy ezzel mennyire kínoz.
- Rendben. - sóhajtottam és elvonultam a fürdőbe. Letusoltam gyorsan, haja mostam, aztán kivánszorogtam. A ruháim a szekrényembe vannak, így egy szál törölközőbe benyitottam a szobámba, Harry csak telefonozott az ágyamon elterülve. Elég gyorsan végigmért, inkább csak rám pillantott és felfogta, majd szemeit visszavezette a telefonra. Hú, ez kedves tőle, nem hoz ciki helyzetbe, ez tényleg nagyon aranyos.
Kerestem egy fehérnemű szettet, és ruhákat. Visszamentem a fürdőbe és felöltöztem. Feldobtam egy laza sminket is, a hajam pedig egyszerűen kivasaltam.

Kimentem mire Hazza megint csak végigmért.
- Nagyon jól nézel ki! - állt fel, és mutatott egy képet, amint épp kijövök a fürdőből. Persze már ruhába.
- Köszönöm, de ezt a képet küld át . -mutattam a telefonra, mire kuncogott egyet. Lementünk, anya épp evett, apa pedig hazajött.
- Szia apa! Mi elmentünk, nemsokára jövünk! - intettem és kiléptünk a házból. Harry udvariasan kinyitotta nekem a kocsiajtót, és átvonult a saját oldalára. Elindultunk, bár kicsit fáztam. Bekapcsoltam az autóban a fűtést, mire Hazz elmosolyodott. Hamar odaértünk, és ki is szálltunk.

Harry figyelmes volt, nagyon közel sétált mellettem, ami jól esett. Már magát azt is imádom ha benne van az aurámba, olyan megnyugtató.
- Na és mit csináljunk? - állt meg a nagy tér előtt. Mélyen szemeimbe nézett, szerintem így próbálja eldönteni mi érezhetek, vagy mit gondolok. Ez nem fair.
- Vegyünk vattacukrot, üljünk fel mindenhova, meg együnk mindent, meg igyunk egy csomót. -hadartam el és felnevettem. - Hülyéskedtem! Csak csináljunk valamit, mindegy mit, így is úgy is jól érzem magam. - vontam vállat mosolyogva. Most én álltam a nézését amitől kicsit kellemetlen helyzetbe hoztam azt hiszem. Ilyen se volt még.
- Felőlem is azt csinálunk amit akarsz! De akkor, először szerintem üljünk fel, a ....dodzsemezzünk! -vigyorgott. Hamar indultunk is külön kocsikkal, de Hazz nagyon óvatos volt velem, viszont egy pár srác nem kímélt. Hihii...én sem őket, amit szerintem Harry nem nézett jó szemmel, de már mindegy. Aztán elmentünk a céllövöldéhez, lőtt nekem egy nagy macit, én pedig csak egy karkötőt, ami szerintem a szomszéd kislánynak fogok adni. Aztán felültünk az óriás kerékre, nagyon szuper volt, minden. Vettünk színes pattikukit, meg fahéjas mogyorót vagy mit, de nagyon fincsi volt. Aztán felültünk valami ötéveseknek szóló játéka, de jól elvoltunk. Imádok vele lenni, megnyugtató érzés. Csak, csak felismertek. Egy csomó riporter, meg nagy tömeg. Pfúj...
- Kérem! - üvöltöztek. - Harry, ki ez? - nyomkodta a mikrofont a képünkbe. Ráadásul a kamerát is... jaj.
- Nem "ez", hanem esetleg Ő! - vágta rá gondolkodás nélkül - És Ő, egy nagyon jó barátom! - mondta kicsit gúnyosan Hazz, majd kivágtuk magunkat a tömegből, de még mindig voltak bekiabálások, de szerencsére Harry gárdájának - azaz az őröknek - könnyebben sikerült 'kimásznunk'. Beszálltunk egy taxiba, és rögtön szabadkozni kezdett.
- Nagyon, nagyon sajnálom! - sütötte le a szemét, mire elmosolyodtam.
- Nem gáz. - vontam meg a vállam. - Jó volt ez a nap! - néztem szemeibe. Vészesen közeledni kezdett, aztán le is csapott az ajkaimra. Érzékien forrtak össze, majd levegőhiáyba váltunk el egymástól, nem törődve a sofőrrel. Édes ajkai helyét még mindig bizseregve érzem a számon, mégis hiányoznak.
- Izabella Blue, lennél a barátnőm? - fogta meg a kezem, majd megszorította, persze nem erősen, hanem olyan biztatóan. Annyira ellenállhatatlan volt, és nagyon ellenállni sem akartam neki.
- Nagyon szívesen. - bólintottam vigyorogva és tuti elvörösödve. Mosolyogva és teljesen csillogó szemekkel megsimította az arcom és szótlanul vártuk, hogy hazaérjünk. Olyan hamar elment ez az idő, és még csak fel sem tudom fogni. Atya ég, Harry Styles barátnője vagyok. Az a Harry Styles-é, nem mintha nem tudná mindenki, hogy ki az a Harry Edward Styles! Felmentünk, és úgy döntöttünk kicsit beszélgetünk. Semmi nagy dolog, csak beszélgetünk. Hanyatt dobtam magam az ágyon, és csak vártam, hogy Hazz is így tegyen, így is tett.
Majd felém hajolt és elkezdte puszilgatni az arcom összes pontját. Elnevettem magam, és egy kis puszit nyomtam a szájára.
- Amúgy, most mi lesz? - váltottam komolyra, mivel holnap mennek el. Messzire.
- Hmm...majd, mindig skype-olunk, meg meglátogatlak, velünk jössz, és jövök akkor amikor akarod! -mosolygott. Lehet, hogy neki ez könnyű, de nem várhatom el, hogy hetente csak úgy ideutazzon Írországba, ez hülyeség.
- Amúgy is, kezdődik a suli, meg wááá.... - fogtam meg a fejem, kicsit idegesen. Sóhajtottam egy nagyot. El sem hiszem. Most jöttünk össze, és nincs valami nagy jövője ennek a kapcsolatnak valljuk be, még ha szeretjük is egymást.
- Ne foglalkozz a jövővel, élj a mának! - rázta meg a fejét, mire fürtjei arcába lógtak. Egy mosolyt csak az arcomra, el sem hiszem még mindig, hogy ő az én pasim, csak az enyém.

*Ashley szemszöge*

- Sziasztok! - köszönt, és levágódott a kétszemélyes kanapéra. - Filmezünk? Király! Mit nézünk? -mosolygott. Úú... tuti van valami a levegőbe, majd megkérdezem.
- Csináljatok popcornt, addig kiválasztjuk a filmet! - küldtem el őket, én pedig sorba mondogattam a filmcímeket. Közösen kiválasztottuk a "Tökös csaj" című filmet, amit sokszor láttam, de imádom.
Beraktuk, én a földön ültem, nekidőlve valaki lábának. Tényleg megnézhetném, hogy ki az. Az a valaki Jake volt. Oké, ő jó lesz, és kényelmes is. A filmen sokszor nevettünk, de például nagyon aranyos rész volt az, mikor az a csávó, aki csaj, hallotta, hogy a barátja mondta, hogy szereti, ott az öltözőben, tudjátok!!? Na mindegy, az aranyos rész volt. A pattikukit hamar megettük, pedig jó sok volt. Beszélgettünk még, aztán megint szakadni kezdett az eső. Csörgött a telefonom.
- Bocsánat! - mondtam és felvettem. - Haló?! - szóltam bele bizonytalanul, privát szám volt.
- Szia! Én vagyok az, Eric! Csak gondoltam felhívlak, hogy nincs kedved-e találkozni valamikor? - szólt kedvesen a hangja a telefonból.
- Szia Eric! Ne ijedj meg, de 9 hónapos turnéra megyek, a One Directionnel, szóval egy ideig nem hiszem, hogy tudunk találkozni, de ha úgy lesz, kerítek rá időt, és mivel Dublinban laksz, nem hiszem, hogy ma tudnánk találkozni! - magyaráztam neki kicsit hadarva, hogy előbb tudjam meg a reakcióját.
- Komoly? Hisz ez tök jó! Mármint a turné! Összejöttél Zaynnel? Vagy Niallel? - kérdezte boldogan. Huh..megnyugodtam. A fiúk mind rám meredtek kíváncsian.
- Nem...-sütöttem le a szemem. - Nem értem miért kell mindenkinek azt hinni-e, hogy összejöttem Zaynnel vagy Niallel! - forgattam meg a szemem, amit nem láthatott, de jó érzés volt. A többieknek egyből vörös lett a fejük, a visszafojtott nevetéstől.
- Bocs, érzékeny téma! - mondta érzéstelen hanggal.
- Nem, nem érzékeny téma, csak idegesít, hogy bemegyek egy boltba, és rögtön ez az első kérdés, rosszabb estbe megállapítás! -ráztam meg a fejem, de a végére kínosan felnevettem.
- Értem! Szóval nem érsz rá! Tudod a telefonszámom, majd ha gondolod nyugodtan hívj, meghallgatlak! - mondta kedvesen. Aranyos fiú.
- Köszi! És van skype is, a nevem ; "szeretemapalacsintát2213 "minden egybe. És mielőtt nevetnél, minden más foglalt volt! - mondtam neki, mire kuncogni kezdett. Pedig meg mondtam, hogy ne tegye. -Na mindegy! Szia! - köszöntem el, majd ő is és letettem. A fiúk pillantásait éreztem magamon.
- Csak egy ismerős, tudod Nath, amikor moziba voltunk Zaynnel, és kimentem, meg amikor be voltál tojva, - nevettem fel, mire hülyén nézett rám. - na akkor azért értem vissza későn, mert vele dumáltam. Még a kórházba ismertem meg Londonba, és kiderült, hogy Dublinban lakik igazából és szereti a One Direction-t. - magyaráztam Harrynek meg felcsillant a szeme. - Fiú. - válaszoltam egy szóval. - És 16 éves. - tettem hozzá gépiesen. Eszembe jutott valaki.  -Basszus! - miért van az, hogy elfelejtettem?! Nem felejtettem el, de igazán felhívhattam volna. Gyorsan ki is kerestem a nevét, és megnyomtam a zöld gombot.
Idegtépő pittyegést hallottam, de végül felvette.
- Csőőőőőőő! - köszöntem neki poénosan, hátha nem haragszik.
- Szia Ashley! - mondta ő is kedvesen, nem hiszem, hogy eszébe jutottam volna, akkor ő is hívott volna.
- Csak azért hívtalak, mert hiányzol, meg amúgy is! - mosolyogtam, bár nem láthatta, a hangomból tuti levette. - Mizu a nővéreddel? - tereltem a témát.
- Méhen kívüli. - válaszolta egy sóhaj kíséretében.
- Értem. Baj van? - kérdeztem zavarodottan.
- Öm...csak eszembe jutott, hogy nem védekeztünk, és nincsen semmi bajod, vagy nem volt semmi rendkívüli veled? - kérdezte. Atya ég!.... Nem vettem észre. Persze ma hánytam, de az a piától volt. Jaj..nem hiszem, azt észrevettem volna, és amúgy is, azóta eltelt pár hét, és egy hónap. Meg meg is jött, szóval nem hiszem.
- Velem nem volt semmi erre utaló jel! - szorítottam össze a szemem. Kinyitottam, a fiúk elképedve néztek, Alex meglökött a lábával, és azt tátogta, hogy "Elsápadtál". Megvontam a vállam, és hallgattam, hogy mit mondanak a telefonba.
- Tuti? Mert ha van valami ott, tuti nem tartjuk meg! Még ha szerelmesek lennénk, de így! Szerinted? -aggodalmaskodott tovább.
- Majd veszek egy terhességi tesztet, és - ekkor eszembe jutott, hogy a többiek is itt vannak. Rácsaptam a fejemre és úgy folytattam motyogva, szinte csak sziszegtem a fogaim közt. - De biztos vagyok benne, hogy nem! És igen tuti! És azt nem te döntöd el, hogy meg tartom-e vagy sem! Oké? - emeltem fel a végére a hangom. A többiek tátott szájjal lestek, főleg Harry. De hát minek titkolózzak ha úgy is leesett nekik a tantusz.
- Oké, oké, nyugi! - mondta lágyan. - De jól vagy? Van pasid? - kérdezgetett kissé témát terelve.
- Nyugodt vagyok! - fújtam ki a levegőt, pedig iszonyat ideges voltam, főleg magamra, mert kikotyogtam. - Jól vagyok! - mondtam már kicsit gondterhelt hangon. - Nincs! Neked? - tereltem a témát én is.
- Hát, van egy lány! - lejtette a hangját. -Tudod, aki régebben szóba jött, hogy talán járna velem, aztán most így összemelegedtünk. Tudod a Liverpool-i! - magyarázta boldogan. Én is halványan mosolyogni kezdtem.
- Annak örülök, eléggé rád fért! Na de mennem kell, majd még mindenképp hívlak. Ne szólj erről senkinek, oké?! - a hangom szinte fenyegette, de azért nem volt durva. -Tudnám ha lenne, viszont nincs, de megbizonyosodok róla! Szia! - köszöntem el, és a kezembe temettem az arcom.

- Gyereket vársz? - szólalt meg Jake.
- Nem. - vágtam rá rögtön, és fejemet fogva visszatámaszkodtam a lábára. Kicsit remegett a kezem, remélem nem túl észrevehető. - Már rég tudnám ha lenne. - ráztam meg a fejem. Vettem egy mély levegőt, és legyűrtem a bizonytalanságot. Gyűlölöm, hogy néha nagyon eluralkodik rajtam. Nincs kölök, és kész!
- Ő volt ugye? Az a pasi, aki..... amikor találkoztunk, rögtön mikor ideértél! Akkor a nyakad...izé..szóval tudod. - magyarázott zavartan Nath és közben mutogatott. Neki sem volt kedve kimondani.
- Igen, ő! De Harry, szépen kérlek, ne mond el senkinek, és Bella, neked is kuss! - mutattam rájuk. Bólintottak.
- Akkor nem is volt olyan rossz a Londoni élet! - nevetett fel Jake, mire a hozzám legközelebb lévő párnát hozzávágtam.
- És nem félsz, hogy az miatt hánytál? - kérdezte Nessa kedvesen.
- Nem! - válaszoltam nyugodtan. - Valahogy tudom, hogy nem lehet, azt tudnám ha anyuka lennék bakker! - sóhajtottam. - Az csak a piától volt. De majd veszek egy tesztet, és akkor ugrik a majom a vízbe. -vontam vállat.
- Ki tud róla? - kérdezte Bells. Megnéztem a többiek fejét, Steev kicsit - nagyon - le volt sokkolva. Csak meredt maga elé.
- Hát nincs miről nem tudni szóval nem értem a kérdést. De tud róla az, az a... srác és ennyi, jah meg én, meg ti! - vigyorogtam a végére. - De ez úgy volt, hogy idejöttem, Nath és Steev ki szúrták, a....a nyakamon és ennyi. - vontam meg a vállam.
- Értjük. - bólintott Geri. - Na de ki volt az? - vigyorgott perverzen.
- Hááát... az titok. De erről Harryvel az első találkozásunk jutott eszembe. - mosolyogtam mire elnevette magát.
- Ó szóval akkor ő volt az első? - húzogatta a szemöldökét Hazza.
- Hülye! - szóltam le viccesen. - Megmondtam, hogy nem fogom SOHA elárulni, mert ...mert csak! - vontam meg a vállamat kínosan, de nem volt észrevehető szerintem. Amikor Harry már nem nézett, óvatosan odapillantottam Steev-hez, épphogy csak a szemem sarkából láttam, hogy csak mosolygott.
- Na! - szólt fel újra. - De legalább jó volt? - vigyorgott tovább, és hátradőlt.
- Mi volt jó?  -néztem rá zavarodottan mire a többiek nevetni kezdtek. Remélem mindenki befogja a lepénylesőjét, mert ugye ők tudják, nagyrészt. Mármint, hogy nekem ki volt az első. Vagyis gondolom a fiúk társaságába az ilyen nem titok, gondolom.
- Hát az első! - mondta mintha tök természetes lenne. Azt hiszem most vörösödtem el életembe csak másodjára vagy harmadjára. De most,....most nagyon égett a fejem.
- Harry! Normális vagy? - kérdeztem tőle 'WTF?' fejet vágva.
- Válaszolj! - mutatott rám, mire mindenki perverzen nézett.
- Jó, na!  -tettem karba a kezem. - Amúgy neked muszáj a szexuális életem kikérdezni állandóan? Ha így visszagondolok a beszélgetéseinkre, mondjuk mindegyik az egyikünk szerelmi vagy szexuális életéről szólt, szóval ez így kicsit cink, nem?! - nevettem fel újra kínosan, de már asszem visszanyertem az eredeti színem. http://media.tumblr.com/tumblr_m9tezvNQit1qfc8cw.gif
- Jól áll a piros! - mondta Steev vigyorogva. Ajjajjaj....
- Köszönöm, de te csak ott maradj csöndbe a sarokba. - mutattam rá, mire huncutan nézett.
- Egyébként meg, te titokba nagyon perverz tudsz lenni, a levélbe is megírtad, tudod, abba a szomorúba. - vicsorgott. Mosoly akart lenni..asszem'. - Ja, még el se mondtam, a történteket miután elmentél! Figyuzz, ez történt! - kezdett a mesélésbe, mire a többiek is csendben figyelni kezdték. - Reggel megkaptuk a levelet, de Liam mindenkit meg akart várni, szegény Niall már tiszta bunkó volt. Aztán miután Niall elolvasta a levelet, a végére már könnyezett is.Tisztán emlékszem még a szavakra is, amiket akkor mondunk. Zayn le volt sokkolva, én meg csak bámultam üvegesen. Louis már a kandi kamerát kereste. - nevette el magát, aztán én is. - Liam mondta, hogy nem szívatás. Niall rögtön utánad akart indulni, de Zayn ment, azzal a szöveggel, hogy most CSAK barátra van szükséged. - mosolyodott el. Furcsa volt így látni a helyzetet. - Aztán Liam bejelentette, hogy vannak még személyre szóló levelek is, amitől Niall kiakadt, hogy miért csak most szólt. Rögtön megkérdezte nagyon halkan, hogy Liam szerint igaz-e ami az újságba volt írva. Mármint... az a gyerek... Brandon. Én megmondtam Horannek, hogy jól elcseszte, mire még jobban lehangolódott. Zayn hívott, hogy nem talált, ezért Niall felhívta Vikit, aki közölte velünk, egy kis vívódás után, hogy ide jöttél. - mondta mire összevontam a szemöldököm.
- Pedig megmondtam neki, hogy ne mondja el. - tettem karba a kezem durcásan.
- Aztán Zayn elmondta, hogy csókolózott veled, Niall kiakadt Zaynre, Niall kiakadt mindenkire, és még mindig kicsit elmebeteg, mióta otthagytad, de már kezd javulni, azóta mióta megtudta, hogy jössz velünk. - sorolta. Hm...ez részben aranyos. Mosolyra húztam a szám, és belegondoltam. http://data.whicdn.com/images/48250234/tumblr_mbq604U5V41ryurkro3_500_large.gif Miattam van ki, ez rossz, de az lelket önt belém, hogy valószínű még számítok neki.
- Juj..még Zaynnel is kikezdtél? - bökdösött Jake.
- Le szállnál erről a témáról? - fordultam meg. - Oké, elmondom az én szemszögemet, a legeslegelejéről. Szóval!