"Léamh Maith!
Póg: Csenge♥ ;) " (google fordító xdd)
- Na, mi újság, szia?! - szólt bele rögtön mire felkuncogtam.
- Brandon, apuka.... - mondtam boldogan, és húztam az időt. - Nem lettél! - röhögtem fel. Szitkozódás hallatszott a vonal túlsó végéről, de nem írnám le.
- Tudod milyen idegtépő volt kivárni, hogy felhívj?! Ha nem hívlak, fel sem hívtál volna. - zsörtölődött kicsit jogosan. Mivel már semmi olyat nem mondtam visszasétáltam, és leültem a belső helyre, ugyanis Zayn megint kívülre ült. Niall már nem volt ott.
- Bocsi, tényleg, de nem nagyon foglalkoztatott a kérdés, úgyis tudtam, hogy nem lesz! Megértelek, bocsi, igazad van! - mondtam, majd nekitámasztottam az ablak oldalának a fejem. Direkt hülye arcokat vágtam, amin Zayn nevetni kezdett. Kancsalítottam, meg ilyesmik.
- Jó, rád nem lehet haragudni! - hallottam már kedves hangját.
- Tudom, tudom! - nevettem. - Na de le teszem, köszi, hogy hívtál, miután leszálltunk én is hívlak! Imádlak, köszi! - mondtam és kinyomtam. Ránéztem még az SMS-ekre, érkezett Brandtől 3, 1 Nath-től, 1 apától és 1 Steevtől.
- Ki volt? - érdeklődött Zayn. Nem volt olyan tolakodó kérdés, tök normálisan mondta.
- Csak Brandon... - motyogtam miközben mindenkit biztosítottam róla, hogy nem zuhantunk le. Apa nagyon aggódott, túl sok katasztrófa filmet néz. - Zayn?! - fordultam felé, és zsebre dugtam a telóm. - Van valami csajod? - kérdeztem tök komolyan. Kicsit meglepte a kérdésem, de válaszolt.
- Nem nincs. - vont vállat. - Miért? - na ez már igen kíváncsian hangzott.
- Csak eszembe jutott, hogy neked nincs jó ideje barátnőd, és csak érdeklődtem. - magyaráztam. Idő közben jött egy étlappal a kezében egy nő. Rendeltünk tőle két fél literes kólát, rizst, natúrszelettel. Már elég éhes voltam. Gyorsan befaltunk mindent, és beszélgetni kezdtünk. Már alig maradt témánk. Mindent kifacsartunk szinte. Csak ültünk és élveztük a csendet. Felé néztem és csak fürkésztem. Mekkora szempillái vannak, jézus.
- Mi az? - nézett érdeklődve a szemembe. Mosolyogva megráztam a fejem és visszafordultam.
*1 hónap múlva*
- Jó reggelt. - dörmögte Harry kócos, gyűrődött fejjel. Én megköszörültem a torkom, és kortyoltam a fekete kávémból. Hazza töltött magának is energia forrást, és leült velem szemben az asztalhoz. - Ma eléggé jól nézel ki! - dicsért meg, ami nem túlságosan hatott meg. Kicsit -túl- bájcsevely volt am dicsérete. Pff..
- Te is. - bólintottam. Felvettem az újságot és újra átlapoztam. Megint.... Sóhajtottam a fájdalomtól és kinéztem a busz ablakon. Kopasz fák, siránkozó varjak, és szél. Csípős szél. Hetek óta. Lassan Liam is megérkezett. Bólintott egyet, és levágta magát az üres kólás dobozok mellé a kanapéra. Ujjaival türelmetlenül játszadozott a fekete bőrön.
- Megint....megint...? - kezdett bele lassan és kompótosan Liam rám-rám pillantva. - Látom a szemeden. Vörös. - jelentette ki. Szipogtam egyet. Nemleges válasz. Fogtam egy zsebkendőt és kifújtam az orrom. Kicsit megbetegedtem ebbe a vérfagyasztó időbe. De ott belül, az fáj. Sajog. - Gyógyszert bevetted? - kérdezte az üres csendet megtörve. Elbambultam a busz belsejében. Nem kell nekem az a szar. - Tudod éhgyomorra nem lehet bevenni. - folytatta percek után. Az idő telik. Lassan ballag, mégis száguld. Lehunyod a szemed, és tegnap-után lesz. Felpillantottam tördelt ujjaimból és megráztam a fejem, Liam kérdésére válaszolván. Zayn is megérkezett. Ásított egyet, beült mellém és nyomott az arcomra egy puszit.
- Öltözz. - mondta reggeli dörmögős hangján.
- Miért? - tettem fel a kérdést szemébe bámulva. Semmit nem mondott, csak felrántott és áttolt a busz másik felébe a bőröndömhöz. - Zayn az anyádba már, mit csinálsz?! - szóltam rá idegesen. Kicsit hörgött a hangom, nem nagyon szoktam mostanába a hangszálaim tornáztatni.
- Siess már! - nézett vissza szúrósan. Zaynnek nagyon hálás lehetek. Ő tartotta bennem a lelket az elmúlt hetek alatt. Tuti kíváncsiak vagytok mi történt. De nem érdekel. Nincs erőm elmondani. Lelki. Fizikai annál inkább. Belekezdtem a kondizásba. Egyre jobban megy. Már Danit le tudom nyomni, pedig erősebb volt nálam, ... már nem az. Felvettem egy mintás harisnyát, fekete rövidnadrágot és pólót, rá egy kék kockás inget, amit Brand küldött, hozzáillő zöld sapival és táskával. Unatkoztam, ezést feltettem egy kis sminket, ami szempiilaspirál és szemtusból áll. Zayn még a fürdőben volt, ezért kivasaltam a hajam. Ha megyünk valahova, már betanultam a vigyorgást. Mostanában a banda nagyobb reflektor fényt 'élvezhet'. Mia, Larry shipperek, "Zashley" (Zayn and me), Niall hirtelen megváltozása, Harry börtönös botránya, Liam félre lépése, stb.
- Csinos vagy! - szólt oda nekem hanyagul Zayn sármos mosollyal. 2 napja nem is jöttem ki a buszból.
- Kössz. - vontam vállat. Megragadta a karom, és kivonszolt a buszból. Sétálni kezdtünk a város felé.
- Mosolyt! - bökött játékosan. Odanéztem ilyen "hülye vagy?!" fejjel, és vissza. Ezt úgy háromszor eljátszotta, mire rászóltam. Bementünk a gyorskajáldába, vettünk fánkot zacsiba és azt ettük. Úgy gondoltuk megnézzük a város nevezetességeit.
Elővettem a táskámból a cigarettát és rágyújtottam. Viszont annyira fájt a tüdőm, hogy inkább átadtam Zaynnek.
- Figyelj, paparazzi! - suttogta nem túl feltűnően. Mosolyra húztam a számat, és mesélni kezdtem valami kamu sztorit, hogy mi volt a kutyával.
- Sziasztok, sziasztok! Zayn, Zayn! Mesélj kicsit a banda széthullásáról! - jött oda hozzánk a nő, mint valami elmebeteg.
- Jó napot! - mondtuk egyszerre. - Nincs semmi széthullásról szó! Csak keményen dolgozunk, és azt hiszem ez kicsit megnyúz minket, de minden a legnagyobb rendben van! Nem igaz Ash?! - folytatta Zayn mosolyogva, mint valami profi színész. Most komolyan, minek kérdez rá?! Hajjaj...
- De! Így van! A fiúk nagyon sok munkát fektetnek a koncertekbe, és a munkájukba! Csodálom a kitartásukat, de a fantasztikus rajongói levelek erőt adnak nekik, ami sokszor engem is nagyon megérint! Szóval srácok, jöhetnek a levelek! - mondtam beleéléssel, és kacsintottam egyet a végén mosolyogva.
- És mi van Mia-val? Sok bántás érhette őt az elmúlt hetekben! Ashley te mit szólsz ehhez? - ez van. Ilyen a média. Ha nyújtod a kisujjad, az egész kezed akarja.
- Igen sok utálkozó levelet kap, ami miatt szomorú, és bevallom ilyenkor én is elszontyolodok! Én örülök nekik, aranyosak együtt! - mosolyogtam, bár a szívem már szétszakadt. ÉN szagattam szét, kis fecnikre.
- Elnézésüket kérjük, de sietünk! - mondta Zayn, és máris megfogta a karom, és elhúzott. Mikor kellé messze jutottunk a riporterektől, összefutottunk egy 6 lányból álló lányokba. Kedvesen fényképezedtünk midnenkivel, aláírás, stb. Egy-két szót váltottunk velük és indultunk vissza a buszba. Ma este megyünk tovább Párizsba. Mikor beértünk Lou a tv-t nézte Liam-mel és Mia-val.
- Nézzétek. - mutatott a távirányítóval Lou a képernyő felé. Mi voltunk benne. Mia szúrós szemekkel nézett. Mindig is féltékeny volt rám. Niall és Zayn miatt is. Csak mert Zayn nem nagyon kedveli, enyhe kifejezéssel és engem meg bír.
- Aha. És?-tettem le a táskámat a kanapéra. Elmentem a busz másik felébe és behasaltam az ágyamra. Felettem aludt Zayn, alattam Harry. Velünk szembe alul Liam, aztán Lou, fölül Niall. Elkezdtem nyomkodni a telóm, mikor Viki hívott. Nagyon jó barátok lettünk, szinte a legjobbak.
- Szia! - köszöntem bele. Elkezdett mesélni Dave-ről. Arnyosak együtt, csak ez a Dave nagyon, nagyon féltékeny típus. De szeretik egymást, ez a lényeg.
Pont mikor leraktam akkor hívott Zayn, hogy Párizsba lesz egy kocert, valami Little Mix, és menjek el vele. Érte mindent. Na és Niall. Csalódtam benne hatalmasat, már nem először. Nagy f@szkalap lett. Nem is értem, hogy, hogy tudott azzá válni abból az ártatlan kis szöszke srácból. Fogalmam sincs. De én akkor is szeretem, csak a hiánya múlt. Ehelyett tudjátok ki iránt nőtt?! Steeven. Nagyon hiányzik a kis dilinyósom. És Nathen is, csak hát másképp. Pittyegett egyet a telefonom, sms-em jött. Privát szám. Fasza...
Először Niallt veszem el...majd a többieket...és a végén nem marad senkid!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése