(2.évad) 40.rész Dögö...bocsánat,csinos vagy!

Nah hali!Megjöttem,újabb rész,remélem elnyeri a tetszéseteket!Örülök a komiknak!Bocsi a sok képért! :) <3 5 komi a legközelebbi részig! ;)
Jó olvasást! <3 :*
*Csengii :$

*másnap*
*Ashley Blue szemszöge*

Reggel végre a saját ágyamban ébredtem,sajnos a telefonom ébresztőkére hajnali hétkor.Igen,korán keltem,egy évbe egyszer.Lassan elvánszorogtam a fürdőszobába,az első amit megtettem fogat mostam.Nem tudom miért,nem birok úgy más elé menni,hogy nem mostam volna fogat,nagyon fontos.Megfésülködtem,és copfba kötöttem a hajam.Feltettem egy nagyon kis szempilla spirált és vissza slattyogtam egy fokkal frissebben a szobába.Leültem a szekrényem elé és válogatni kezdtem.Végül egy nyárias összeállítás mellett döntöttem.Egy lila 'love' feliratos,lezser felső és egy sötét farmer rövid nadrág,pont jó.Kiegészítés kép csak egy 'I <3 Haters'-es sapit vettem, fel,plusz egy lila,szilikon kar órát és egy napszemcsit,mivel indulok vásárolni.

-Jó reggelt!-köszöntem jól kedvűen mikor leértem és láttam,hogy anya és apa épp falatoznak.
-Jó reggelt drága!-mosolygott apa és elém tolt egy tányér bundás kenyeret.
-Köszi!-mormogtam halkan és lassan elkezdtem enni.Még meleg volt szóval vártam,egy kicsit,mikor eszembe jutott az ajánlat.-Ümm...-nyeltem le a falatot.-Fel kell hívnom azt a fickót!-húztam ki a zsebemből a telefonom,és idő közben megpillantottam az órát ami fél nyolcat mutatott.Feloldottan a képernyő zárat,ami egy 'N' betű volt és egy 'Z' betű egybe.Ha úgy vesszük az 'N' lehet Niall is,vagy akár Nathen is.A 'Z' pedig egyértelmű Zayn-t jelent.Bár nekem az 'N' is egyértelműen Niallt jelent,de az már csak részlet kérdése.Lassan kicsengett a telefont,közben apa folyamatosan arról  kérdezősködött,hogy milyen fickót.
-Igen?-szólt bele egy női hang,ami elég bunkó volt.Bár lehet,hogy naponta több százszor fel kell vennie a telefont,de ez olyasmi mint az eladó feladata.Akármennyire nincs hozzá kedve,kedvesnek kell lenni.....Nyeltem egyet és a lehető legbátrabban beleszóltam.
-Jó napot!Ashley Blue vagyok,Jay Cartert keresem!-vettem egy mély levegőt mikor pár másodperces gondolkodási idő múlva válaszolt.
-Hát miért nem ezzel kezdte!-hallatszott,hogy rögtön átváltott udvariasabba és a lehető legkészségesebben válaszolni.-Egy pillanat és adom!-hallottam,hogy befogja a kagyló végét és kiabálásba kezd.-Mr.Carter,keresik!-lépések után valaki a füléhez emelte a telefont,valószínűleg Jay.
-Igen?-szólt bele mély,gondterhelt hanggal.El is hiszem,neki van oka rá,és nem ez a munkája,szóval nem kifogasolhatnám.
-Jó napot!Ashley Blue vagyok,tudja,a parkból!-emlékeztettem,mert lehet,hogy nem jutott volna eszébe.Vett egy hirtelen levegőt,amiből egyből tudtam,hogy érti ki vagyok.
-Oh,Miss Blue!Tessék csak!Meggondolta magát?-komolyan mondom,ennél a cégnél ez a szokás....?!Sokkal kedvesebbnek tűnt hangszíne,és ez oldotta a feszültséget.
-Egyszer élünk nem?-kuncogtam.-Igazából az érdekelne,hogy esetleg mikor lenne alkalmas a fotózás?!-kérdeztem udvariasan.A lehető legudvariasabban...azt hiszem.Elgondolkodott majd válaszolt.
-Természetesen minél előbb meg kellene oldanunk,szóval...egy perc,kedvesem!Azt hiszem a héten csak a mai napon van egy szabad helyünk,megfelel?-érdeklődött.Mintha tudta volna,hogy nekem ebbe a 3 napba kellett volna bepréselni.
-Kétség kívül megfelel!-mosolyogtam bár ő nem láthatta.Kicsit kételkedem,még mindig,hogy meg kéne csinálnom ezt az egészet,de az a tudat,hogy "Egyszer élünk" kicsit segít átbillenteni a 'mérleget'.
-Rendben!Nem kell semmit felvenned vagy hoznod,a hajad sem kell megcsinálni,smink sem kell,csak magad hozd!Akkor a cím,Dublin,Kevin St. Upper 231.Remélem nem gond!Akkor ma,minél előbb,délelőtt!Visszhall!-Kevin út?Behalás....ezt tuti elmondom Zaynnek.Biztos jót fog rajta mulatni.Na oké,akkor indulok is,vásárlás lefújva.Vagyis,azt hiszem utána megyek el,mivel egyre kevesebb ruhám van,valamiért.Igen,röhejes,de elhagyom őket,vagy a mosógép elnyeli,vagy a fene tudja.A szekrényem egy fekete lyuk.
-Na szívem,ki volt ez a nagyon komoly ember?-nézett apa rám rossz állóan,biztos mást sejt,vagy nem is tudom.
-Hát,a napokba kaptam egy ajánlatot fotózásra,kiszúrt a parkba egy fickó és így kaptam egy névjegy kártyát és most felhívtam.Semmi komoly,csak egy egyszerű fotózás.-vontam vállat,miközben gyorsan hadarva,apa lehet nem is értette.Mivel hamar oda kéne érnem és már háromnegyed nyolc,ezért gyorsan bekaptam a kihűlt falatokat és egy 'Sziasztok'-kal le is léptem.Kiértem a házból és eszembe jutott az autó.Visszaszaladtam vigyorogva,anyuék meg kérdőn néztek.
-A kocsi kulcs!-kuncogtam és szaladtam is vissza,majd utat megszégyenítve száguldottam.Ahhoz képest,hogy egy óra szokott lenni általában a Dublinbe vezető út,most csak 50 perc volt.Pedig sosem szoktam tötyörögni....azaz a sebesség korlátozást betartani,maximum a város közepén,vagy ahol 'kitapasztaltam' a kamerákat,vagy azokat a helyeket ahhoz általában traffizni szoktak.Azaz nem kitapasztaltam hiszen nincs nagy tapasztalatom,inkább csak emlékszem,mert anyuék mindig mondták kisebb koromban,hogy megjegyezzem,és lám,sikerült.
Ezekkel a gondolatokkal oda is értem arra a helyre,bár nehéz volt,mert vagy háromszor,rossz utcába mentem,de mindegy.
Amikor megérkeztem elképedtem...uram atyám,mekkora ez a hely?!Sietős léptekkel bementem az épületbe és a pulthoz mentem.
-Jó napot,azt hiszem magával beszéltem telefonon,meg tudná mondani merre van Jay Carter irodája?-kérdeztem bizonytalanul,hiszen azt sem tudom,van-e irodája,vagy,hogy ezzel a nővel beszéltem.
-Igen,velem beszélt,a második emelet,első ajtó jobbra!-válaszolt mosolyogva és tovább nyomkodott valamit a laptopon.
-Köszönöm!-motyogtam és sietősen elindultam felfelé.Bekopogtam és egy "tessék" után be is léptem.

-Oh,Ashley!Már vártalak,örülök,hogy ilyen hamar ideértél!-köszöntött kedvesen.Aztán olyan dolgok következtek,amire nem számítottam.Na jó,ez hülyén hangzik,de tök durva.Nem gondoltam sosem,hogy ilyen egy fotózás.Bementünk egy másik terembe,ott egy csomó ember rohangált,közben engem kisminkeltek.Annyi sz*rt raktak az arcomra,hogy komolyan mondom nem értem,hogy néhány lány,hogy tud 2 kiló sminkkel járni NAP MINT NAP az arcukon,mikor már én mindjárt levakarom ezt magamról.A hajam is megcsinálták,és VISSZAFESTETTÉK,aminek nem örültem,de hát azt mondták,ha megengedem többet fizetnek 15 fonttal,így belementem.Nem is lett olyan rossz.
Kész lettem,de azt mondták,többször újra kell csinálni a hajam és a sminkem,legtöbbször a ruhám,szóval így sokáig leszek itt.
Nagyjából alig kellett valamit csinálnom,a kamera csattogott és nem dirigáltak,szóval ez tetszett.
Elkészültek a képek,de amint ránéztem az órára az arcomról lefagyott a mosoly.16:29,huh...jól elment az idő.Jött pár nem fogadott hívásom,2 anya,2 Nath,1 Steev,6 Zayn és 3 apa.Oké...ez durva,mármint egy egész nap alatt nem jön össze ennyi,nem,hogy pár óra alatt.Elmentem egy ital automatához,bedobáltam a pénzt,majd kiadta az innivalóm.
-Oh,Eh,Oh,Ah,ah ting tang...-csörgött a mobilom és egyből tudtam ki hív.Zayn,neki ez a csengő hangja.

-Szia!-köszöntem bele érzéstelen hanggal.
-Szia király lány!Képzeld újabb hírt találtam rólad a twitteren!-közölte a hírt amire lefagytam.Már megint?Nincs jobb dolguk,írhatnának Justinról vagy Katy Perry-ről,de pont rólam?Nemááár!
-Ajj!Mit írnak?-sóhajtottam szomorúan.Remélem nem valami rossz vagy gonosz dolgot,azt hiszem nem vagyok abban az állapotban,hogy most pont ez így jó lenne.
-Idézem,jobban mondva felolvasom.-megköszörülte a torkát és folytatta.-Ashley Blue,a One Directon által megismert lánynak a hírneve,újra lankadni kezd.Szerintem ez a lány,csak a média miatt van a srácokkal,de ez csak saját vélemény.A napokban a lány nagyon eltűnt,de megláttuk,az állítólagos 'haverjával' Nathen Scottal egy tóparton kézen fogva sétálni.Lányok szerint,már nem járnak Niall Horannal,hiszen sosem jeleznek egymás felé,és még egy kép sem kerül ki kettejükről az internetre.Vajon szakítottak?Vagy ez az új srác kavart be?Fotósunk szerint a fiatalok közt,izzott a levegő.Csak annyit tudok hozzá tenni,hogy a lány,kezdi átvenni Harry Styles szerepét,csak ő nem szoknya pecér,hanem "nyakkendő tépő."Ám,Harry sem kispályás.Látták az egyik éjjel egy lánnyal sétálni az utcán.Benfettes forrásokból állítólag a lány neve Izabella Blue,igen Blue,azaz Ashley testvére.Talán ennyire kapósak a Blue-k?
-Persze..persze!Engem össze hasonlítanak Hazzal...kössz!És mi az,hogy a húgomat bele keverik?!Zayn segíts!Nem,hogy engem,de a húgomat miért kell belekeverni?!-kezdtem idegeskedni és hangosabban beszélni.Már a sírás szélén álltam a tehetetlenségtől.Ki vagyok én,hogy bántani kelljen?Ha én írnék egy cikket a csajról,akkor öngyi lenne,nem is tudja milyen rossz.
-Nyugi,átmenjek?!-hangja nyugtatott bár telefonon keresztül nehéz volt.
-Nem vagyok otthon!-szipogtam,még nem sírtam,de a hangom remegett.-2 óra múlva gyere hozzánk!-adtam ki az utasításokat.-Köszi,de le kell tennem!Szeretlek Zayn,szia!-ki nyomtam a telefon és amikor megfordultam mögöttem Jay állt.
-Az az Zayn?-kérdezte és egy zsebkendőt nyomott a kezembe.
-Nem kéne ebbe beleszólnia,bocsánat!-mondtam majd kifújtam az orrom és próbáltam jobb kedvre deríteni magam,de valljuk be,nem nagyon megy.Sosem voltam egy olyan ember aki magasról le tudta tojni mások véleményét,csak próbáltam.Igazából magamra veszek mindent,de ezt nem sokan tudják.
-Zayn Malik?-kérdezte újra,mire bólintottam.-Maguk kavarnak?-akadt ki.Úr isten!Ez az ember ismer?-Oh már tudom honnan volt ismerős,hát maga az a lány,Niall barátnője!-csapott a fejéhez kuncogva de eszébe jutott a helyzet.
-Kérem,ne pletykáljon erről!Csak,hogy tisztázzuk,nem járok Zaynnel,Niallel szakítottam és senki mással nem kavarok,sem Steevvel sem Nathtel sem senkivel,hagyjon mér mindenki ezzel!-akadtam ki és most is megtelt a szemem könnyel de nem duzzadt ki,hanem hamar elpislogtam,vagy mit csináltam.
-Én nem mondok semmit senkinek!-magyarázta kicsit nagyképűen.Mindenki ezt mondja.Istenem.... Nagyjából összeszedtem magam és normális hangszínnel hozzászóltam.
-Leszedik a sminket?-kérdeztem teljesen nyugodtan,ami meg is lepte.Nagyokat nézett majd válaszolt.
-Az öltözőben!-mutatta az irányt,amit már ismertem.Odaértem és a lányok egyből kezük alá vettek és szétszedték a sminkem és visszaöltöztem.Végre újból könnyebb lettem 2 kilóval.Bár így is még mindig nagyon vékony vagyok,főleg a múlt kori eset vagyis még minidigi eset miatt,de szerencsére azóta megint visszaszedtem 1 kilót.
Amikor végeztünk visszanéztük a képeket,amikből kaptam egy példányt.Fizettek is,elég sokat,tiszta vastag lettem.

*otthon*

Mikor megérkeztem Harry és Zayn ült a nappaliba,ja meg persze apa és Bells.Harry nagyon kis macsón volt kiöltözve,a többiek pedig egyszerű mindennapi szerelésben voltak.
-Sziasztok!-mosolyogtam rájuk,mintha mi sem történt volna.
-Szia!-köszöntek egyszerre,majd végigmértek.Lehuppantam a kanapéra apu mellé.
-Na milyen volt?-kérdezte apa kíváncsian,és rám szegezte tekintetét.
-Hát...jó,-tartottam egy kis szünetet majd folytattam a mesélést.-Odaértem,mindenki kedves volt velem, kisminkeltek,felöltöztettek és mint látjátok a hajam is újra barna lett,vagyis nagyjából az eredeti színe,na de mindegy!-meséltem és újra nagy levegőt vettem,mivel a hadaráshoz kell,és amúgy is,gyorsan beszélni akartam Zaynnel-Aztán lefotóztak,majd maradt egy kis időm,ittam egy capit,na de ne mennyünk a részletekbe,majd megmutogatták a képeket és kaptam belőlük egy példányt.-magyaráztam,ők pedig bólogattak.
-Oh..szóval fotózáson voltál!-gondolkodott el Belluc.Bólintottam majd elővettem a telefonom és láttam,hogy sms-em érkezett.

Ha tudsz találkozzunk a parkba!Pussz! :) <3
xoxo N

Vissza írtam neki,mivel lehet,hogy ott vár és nem is vagyok ott.

Szia!Nem tudok menni,itt van Zayn!Majd írok ha tudok menni!Sietek!Pussz! <3 :)
xoxo A

-Nem illik telefonozni társaságba szívem!-szólt közbe apa.Megforgattam a szemem a telefonom pedig a zsebembe csúsztattam.Kicsit beszélgetnem kéne Zaynnel erről az egészről,mert ugye az sem túl jó ha magamban tartom és amúgy is bízok benne.
-Apa,hagyjuk!Zayn gyere!-mutattam rá és szaladtam is fel a szobába,ahova követett.Lehet,hogy itt még nem is járt,azt hiszem.

-Gyere ide!-tárta szét a karjait mikor becsuktam az ajtót.Odafordultam hozzá,és két nagy lépéssel megszüntettem köztünk a távolságot.Még csak fél éve ismerem,sőt annyi se,mégis teljes mértékben megbízok benne,és szeretem.
-Köszi!-suttogtam mikor  a fejem belefúrtam a vállába és beszívtam,nagyon mélyen beszívtam jellegzetes illatát ami nagyon kellemes.-Ú képzeld a sapim pont illik az érzéseimhez,csak amolyan átvitt értelemben!-kuncogtam kelletlenül.És én reggel még boldognak hittem a napom....
-Na mesélj!-ült le és megpacskolta maga mellett a helyet.Nem ültem le,hanem megfogtam a kezét és felhúztam.
-Ma vásárolni megyünk!-jelentettem ki,és újra kézbe vettem a kocsi kulcsot,a telefonom és a pénztárcám.Érdekesen figyelte a gyors mozdulat sorom de felfogta.-Közbe mesélek!-indultam le,és ő is követett.-Igazából neked lenne mit mesélned!-mondtam és mivel a lépcső alja  a nappali mellett megy el,így láthatták ahogy leérünk.
-Hova-hova fiatalok?-kérdezte apa felvont szemöldökkel.Lepacsiztam Hazzal és elköszöntem tőle,mert lehet,hogy ma már nem találkozunk.
-Vásárolni!-válaszoltam egyszerűen.Ő gyorsan kivette a pénztárcáját a zsebéből és abból is kiemelt 80 fontot.
-Itt van egy kis pénz!-nyújtotta át nagylelkűen amitől meghőköltem.
-Kösz apa,van pénzem!-tettem magam elé a kezem,hogy ne tudja odanyújtani,de hiába,...ő erősködött.
-Két éven keresztül nem fizettünk neked semmit,legalább fogadd el,és amúgy is,ki hallott olyat,hogy Ashley Bule vásárolni megy?-nevetett a saját humorán.Na jó...elvettem tőle és köszönés képp bólintottam.
-Sok szerencsét Hazz,apa te meg ne szadizd őket!-mutattam rá vádlóan mire 'Én?Dehogy!' fejet vágott.Oké,bízom abban,hogy nem fogja.Viszont igaza volt.Én már nem Ashley Elisabeth[igen ez a teljes neve] Blue vagyok!Én már csak Ash vagyok,vagy egy lány,aki gyenge.

-Na most,hogy ketten maradtunk,elmondok mindent!-sóhajtottam és összekapartam gondolataim.-Nos,mióta itthon vagyok sok dolog történt velem,igazából nem bántom a sajtót,hogy rajtunk csámcsognak mert Zayn,most is együtt megyünk és félre érthető,hogy pár hónapja már nem is találkoztam Niallel.Nathennel is nagyon jól el vagyok,ezen sem csodálkozom.Tegnap értem haza,mert elmentünk nyaralni a haverokkal,és Nathhel aludtam,neki mondtam el mindent,este fogta a kezem és sokszor ölelgettük egymást,amikor a tűz körül énekeltünk meg minden,akkor is mellettem ült és mindig nagyon kedvesen meghallgatott.Idő közben kiderült,hogy Steev szerelmes belém,és ez kiverte a biztosítékot.-csuklott el a gondolattól a hangom.-Ma is hívott,vissza kéne hívnom!-vettem ki a zsebemből a telefont,bár kicsit nehéz volt,így vezetés közben.
-Talán nem most kéne!-jegyezte meg,viszont most az egyszer nem fogadtam meg tanácsát.Én most vagyok kíváncsi arra,hogy mit szeretett volna.Kikerestem a 'nevét' vagyis a :Graffiti Partner nevet.
Lassan kicsöngött,viszont azzal az ideg tépő síp szóval ért véget.
-Szia Steev!Ma hívtál csak le voltam némítva,hívj fel ha ráérsz!Szia!-hangom próbáltam a legnyugodtabb hangszínbe vinni,bár remegett.Nem is értem ezt az egészet,vagyis de.Ő a barátom,az a barátom aki mellettem állt mindig segített,most kiderült ő nem úgy tekint rám,mint én rá.
-Hát visszatérve a sztorira,nem túl fényes,de ne aggódj,minden rendbe jön ha eljössz velünk!Ugye eljössz?-kérdezte reménnyel teli karamell színű szemeivel.Nem nagyon tudtam megszuggerálni hiszen vezettem,de mégis láttam azt a szépséget,amibe lányok ezrei szeretnek bele.
-Igen,megyek.-sóhajtottam mire szája felfelé görbült,azaz hatalmas vigyor lett a képén.Akkora,hogy már nekem is mosolyognom kellett.
-Imádlak!-fakadt ki,mire kuncogtam.Örülök,hogy öröm neki,hogy ott vagyok.-El sem tudod képzelni mennyire jó lesz!Ott leszel és mindig a koncertek előtt adsz egy szerencse ölelést,utána egy koncert utáni gratulációs ölelést,vagy mindig jókedvre derítesz ha szomorú vagyok,vagy  megvigasztalsz,akár barát nőt is szerzel nekem a mesés ötleteiddel!-élte bele magát boldogan,mint egy öt éves kisfiú aki még hisz a mikulásba.Igen,ezeket mind tervezem ha ott leszek.Azért leszek ott,hogy a fiúknak minél egyszerűbb legyen vagy minél rosszabb hangulatot feloldjam.
-Egyet nem értek.Miért én?Miért nem Danielle vagy Eleanor?-kérdeztem hihetetlenkedve.Tényleg,én csak egy senki vagyok,de  azok a lányok a barát nőik.
-Mert ők megtehetik.Szóval,El egy világhírű modell ügynökségnél dolgozik,Daniella pedig egy táncos,ami mi tagadás jól fizető állás!-magyarázta néha néha megakadva amiből elég sok dolgot következtettem le.
-Akkor most azt akarod mondani,hogy én csóró vagyok és nekem nincs pénzem utazgatni ha meg akarlak titeket látogatni?-kérdeztem mire egyre komorabb lett az arca,de amint meglátta a vigyort a képemen rögtön neki is derültebb lett.
-Hát....így is lehet mondani.-kuncogott mire én is ezt tettem.Oda is értünk egy plázába,ahol sok üzlet van,meg meki is szóval tök jó.Besétáltunk a nagy ajtón és elénk tárult egy csomó ruha.

-Hol kezdjük?-kérdeztem mosolyogva mire megvonta a vállát.Elindultunk és idő közben egyre több boltot látogattunk meg.Volt egy idő,amikor Zaynnel külön váltunk,vagyis amikor próbáltam akkor elment aztán tovább keresgettem és Malik úrra is rátaláltam.
-Ash,nézd mit vettem!-mutatta fel a kezében lévő nyakláncokat.Mosoly húzódott a számra a medált meglátva,amit ő is észrevett.
-Köszönöm!-öleltem meg.-Felrakod?Én is neked.-megfordultam ő pedig a nyakamba rakta,majd én is ugyan ezt tettem.

Gondolkodtam és mivel ő is vett nekem valamit,nekem is kéne.Sétáltunk tovább,ő nem vett valami sok dolgot csak-ugye a nyakláncot,-egy kockás inget,egy 'Everyday i'm shuffling'-es pólót és egy farmer nadrágot.Én vettem magamnak egy fekete deszkás cipőt,egy spoongabob-os tornacipőt

egy fekete adidas táskát és egy rövidnadrágot aminek az egyik felén szegecsek vannak,hozzá egy UV zöld trikót és egy ugyanolyan színű cipőt.Egy kék rövid nacit és egy szürke baglyos trikót,egy narancs sárga bőr dzsekit,tornacipőt,pólót,-amin van minta,- egy fekete hosszú cső nadrágot,plusz egy piros brit zászlós kar órát.

 És Zaynnek egy napszemüveget.
-Köszönöm!-mosolygott és elkezdett pózolgatni az üzlet közepén mire nevetni kezdtem. Tényleg,áldom az eget amiért őt vittem magammal első nap,tudjátok popcornt venni.

Beültünk a McDonald's-ba és beszélgetni kezdtünk.
-Amúgy,milyen volt részletesebben a fotózás?-kérdezte két falat között.Nyeltem egyet,elgondolkodtam és elmeséltem neki részletesen,azt is,hogy a pasas felismert meg úgy mindent.-Majd megmutatod a képeket?-kérdezte újra.Bólintottam és tovább ettem.Nem is tudom...mostanában nem eszek.Reggel csak 2 bundás kenyeret ettem,meg most kettő sajtburgert és krumplit.Inkább csak iszok....jah...
Indultunk haza a nagy szatyrokkal,mivel még megálltunk pár ruhát vásárolni,jobban mondva csak én vásároltam,de Zayn segített.
Végleg hazaértünk és a többiek még ott voltak,pedig már 20:34 volt.Bár általában mi 23:30-kor szoktunk lefeküdni,szóval nincs gáz.

Köszöntünk amikor beértünk,a többiek pedig csak lestek a sok szatyort meglátva.Hát igen....vásároltam.
-Nekünk valami?-fúrta a szemét a táskáinkba.Megráztam a fejem ő meg bemutatott mire apa leszólta.Igen,apa nem tudja,hogy ez az illendő.
-Mutassuk meg miket vettünk!-mondtam majd leültünk és elkezdtük mutogatni,a nyakláncunkat is megmutattuk.
-Tök jó!Nagyon szép!-dicsérte meg Harry.Tényleg tök jó,hogy vannak barátaim,akik mindig mellettem állnak,viszont nehéz így,ebben a helyzetben közel engedni akárkit is magamhoz,hisz nem szeretnék csalódni.Soha nem bírtam elképzelni,hogy Niall ilyet tenne velem,és a mostani barátaimról sem tudnám elképzelni és pont ez a rossz,védetlennek érzem magam,mégis biztonságban.A szívem azt súgja bízhatok bennük viszont az agyam az tanácsolja "Jobb nem találkozni velük".
-Kösz!-válaszolt helyettem Zayn.
-Amúgy mi van kettőtök között?-kérdezte apa,bár nem csodálom.Alig tud rólam valamit,hisz szinte itthon sincs.Azon is csodálkozom,hogy most itthon van.Mindig üzleti úton van,vagy tárgyaláson.Anya is biztos valami ügyet intéz az irodában...
Zaynnel egymásra mosolyogtunk és rádőltem a vállára,majd válaszoltam.
-Zayn...Zayn a legjobb barátom,apa!-folyamatosan mosolyogtam,hisz' nagyon jó volt ezt kimondani.Apu mindent tudóan bólogatott és tovább beszélgettek.Úgy látszik bírja Hazzt és Malik urat.
-Eva[azaz Nath anyja] mondta,hogy Nathen és Steeven beszélgettek ott náluk és Steev szerelmes beléd,ez igaz?-kérdezte megint csak mire a homlokomra csaptam és lehunytam szemem.Nagy csend lett a szobába,kezdett kínossá válni.
-Ti mindent tudtok?!-kéredztem kicsit gúnyosan majd válaszoltam.-Igen,igaz,tudom,de nem tudok mit tenni...-sóhajtottam.-És ezt még Nath megkapja!-tettem hozzá halkan mire Zayn mosolyogni kezdett,de óvatosan fejbe vágtam mire abbahagyta.Végre normális témát választottunk és még többet beszélgettünk.Idő közben apa elment,-szerencsére-és tudtunk lazán is beszélgetni.
-Megmutatod a képeket?-kérdezte újra Zayn,mire észbe kaptam és elővettem a táskámból őket.
-Azta!-ámult Harry amikor meglátta őket.A szemei majd' ki ugrottak.
-Szerintem nem olyan nagy cucc.-rántottam vállat,hiszen tényleg csak egyszerű képek voltak.
-Nagyon dögö....bocsának,csinos vagy rajtuk!-kuncogott Hazz,közben mindenki nevetni kezdett.
-Azt mondták,hogy ez csak egy oldalon fog megjelenni,ahol fizetnek azért,hogy láthassanak ilyen képeket,bár nem értem,hogy akkor miért pont engem választottak,nekem mindegy is,amíg ruhában vagyok!-nevettem kissé zavarodottan.A többiek még mindig a képeket nézték és sokszor elismerő pillantásokat vetettek felém.
-Kész profi vagy!-dicsért Zayn.Nagyon kedves tőlük,hogy így mellettem állnak.Bár Liammel rég találkoztam és Louisval is,remélem nem változik a véleményük.
-Ez a kedvencem!-mutatta Bells.

 -Ez nekem is tetszik,de az én kedvencem ez!-mutatta fel Hazz a neki tetszőt.Hát nem is csalódtam benne,ez tényleg olyan Harrys választás.

 -Ne tudd meg milyen szörnyű volt ennyi vakolattal a fejemen!-kuncogtam.Zayn is kiválasztotta az ő kedvencét,ami tényleg nekem is tetszett.Olyan természetes.

-De szerintem  ez is aranyos!-lóbálta magasba.Na jó,maradjunk annyiba,hogy Zaynnek mindegyik tetszik.Lassan össze szedték magukat és hazamentek.

-Amúgy,jártok Harryvel?-kérdeztem evés közbe,olyan stílussal mintha csak hangulat oldó kérdés lenne,pedig tényleg érdekel.
-Nem,még nem.-húzogatta a szemöldökét vigyorogva.Oh,hogy az a kis optimista mindenit.
-Ugye tudod,hogy szerdán már nem leszünk itthon!?-néztem rá hülyén mire az arcán a mosoly lefagyott.A szeme megtelt könnyel,de nem folyt ki.A szíve dobogását még én is hallottam.Na ezzel most olajat öntöttem a tűzre.-Bella!Nem tudtad?-tagoltam a szavakat,mert a tekintete kezdett megrémíteni.
-Azt hittem minden jó lesz,az életem kezdett egyre jobb lenni,visszakaptam a testvérem,anya nem zaklat állandóan,Au is kiment a képből,és jött Harry,akit kimondhatatlanul szeretek.-zokogott. Odamentem hozzá és megöleltem.Igaza van,Harryt is le fogom tolni,hogy minek kellett megszeretnie.Na jó,ez lehetetlen,én is szeretm Niallt pedig anyuák sokszor mondták,hogy nem járhatok vele és nem lehetek belé szerelmes.De az vagyok,ismerem az érzést,ez szörnyű.Csitítgattam percekig,majd anya jelent meg.Ránéztem az órára ami  23:02-t mutatott.Bells szó nélkül be szaladt a szobába én meg lemondóan anyára néztem és megráztam a fejem.
-Mi baja?-tette a táskáját a székre és kifújta a levegőt.Úgy jött be mint valami tini aki épp a pasijától jött,csak épp 40 éves változatban.
-Anya!Kérlek hagyj!-mondtam és a testvérem után szaladtam.Fönt kulcsra zárta az ajtaját amit meg is értek,mostanában mindent meg értek,talán azért vagyok más,nagyon  más.
-Bella,engedj be,hívd fel Hazz-t,csókolózzatok,aztán lelépünk!Nem tudunk ellene mit tenni,a sírás nem segít!-vettem egy nagy levegőt és folytattam.-Most azt gondolod,hogy könnyű azt mondani meg ilyesmi,igazad is van,engedj be,kisírod magad és Hazzal boldogan éltek a skype segítségével!-próbáltam oldani a hangulatot,mire kattanást hallottam,ami azt jelentette kinyitotta az ajtaját.