2.Évad 1.rész (26.rész) Eric

Mit is mondhatnék!Nagyon hálás vagyok,sosem gondoltam,hogy ez a blog eddig 'túléli'!
2808 oldalmegjelenítés *-* :) <3
Köszönöm nektek,és 3-4 nap és új rész!Remélem tetszeni fog,sokat dolgoztam rajta! :) <3
Ne is húzom tovább a szót,jó olvasást! ;) <3
*Csengii :$

*este felé*
(Írország,Mullingar)

*Louis szemszöge*

A szülei pár perc múlva megérkeztek,és összeismerkedtünk.Jó fejek és nem haragudtak.Nem nagyon sokat beszélgettünk,csak bemutatkoztunk,elmondtuk hogy honnan ismerjük egymást Bellával és alap dolgok.
Össze pakoltunk és közben beszélgettünk erről a csávóról és Harryről.Igazából azt vettem le,hogy bejön neki.
-Indulunk?-kérdeztem amikor már végeztünk.
-Persze-persze,de anyuéktól gyorsan elköszönök.-hadarta,nekem is el kéne.Megígértem hogy vigyázok a lányukra,meg ilyenek.A szülői aggodalmak....

*autóban*

-Mesélj magadról!-mondta.
-Hát....én vagyok az 1D 1/5-e.-kuncogtam fel,majd folytattam.-20 éves vagyok,a nevem Louis Williams Tomlinson.Énekelek,sok dolgunk van,de nagyon sok időt szoktunk együtt tölteni a fiúkkal.Bulizunk vagy egyszerűen vidámparkba megyünk,vacsizni vagy  ilyesmik.-magyaráztam.Nem-igen tudtam mit mondhatnék.....
-Ez jó!Én élem az unalmas diák hétköznapjaim.....-mondta.
-Szoktál bulikba járni?-kérdeztem.Kicsit megköszörülte a torkát és neki kezdett.
-Aha,sokat!-vágta rá.-De csak mostanában!-mutatta fel az úját,mentegetés képp.
-Akkor biztos nem annyira unalmasak a napjaid!-kuncogtam.
-Ne is beszéljünk róla!-ingatta a fejét.Most rosszat mondtam?

*otthon*

-Nos,itt vagyunk!-nyitottam be.
-Gyönyörű!-ámuldozott.
-Az!Ennyiből is nagyon szerencsések vagyunk!-gondolkodtam el.
-Igen,nagyon!Sosem gondoltam volna,hogy Niall idáig eljuthat.Tudtam,hogy csodálatos hangja van,de nem gondoltam volna,hogy világhírűek lesztek.Vagy esetleg ebből ennyi pénzt lehet kaszálni.-mondta őszintén.
-Én sem,sőt azt se gondoltam,hogy a mentor házig eljutunk.De nagyon örültem,főleg,hogy nem egyedül voltam vagyis,hogy összeraktak.-mosolyogtam a múlton.
-Hova pakoljak?-kérdezte miközben segítettem a tatyóját cipelni.
-Megmutatom.Itt a vendégszoba.-mutattam egy ajtó felé.Benyitott és itt is az volt a reakció mint amikor a házba lépett be.
-Ne is mond!-kuncogtam.Magára hagytam.Küldtem egy sms-t Ashnek és leírtam benne mindent neki,Austinnal is kapcsolatba.

*Ashley szemszöge*


Épp most keltem fel arra ahogy a nővérke tolt be egy beteget egy ágyon.Egy fiú volt,talán nálam is fiatalabb....sőt...olyan 16 éves körül lehetett de nehéz megmondani fekve.
Megdörzsöltem a szemem és elnyúltam a vizemért.Ittam pár kortyot,megnyugtató volt a hideg ízetlen folyadék.Ránéztem az órámra épp 8:49-et mutatott.Nem gondoltam,hogy ilyen hamar felkelek.Nálam ez korán van.Jobban szemügyre vettem és akkor láttam,hogy Lou küldött sms-t.Biztos megérkeztek.Megnyitottam....

Szia!Képzeld amikor odaértem épp Austinnal veszekedett és az a gyerek,szétdobálta a cuccokat meg minden.Tiszta idegbeteg állat módján viselkedett......szánalmas nyomorék.
Mindegy......haza értünk épségben és boldogságba (ezen kívül).A házam nagyon bejött neki.Majd ha kiengedtek gyere!Szia!Pussz! :))) 

 Vissza írtam neki.

Szia Luluu! 
Ne,ne,ne!!Megint az a k*rva köcs*g gyerek!Ki nyírom egyszer a szánalmas gennyláda fejét!Fhúú....bocs.... :D Felk*rta az agyam....idióta paraszt!Zayn jön értem,ha mindenigaz.Nem sokára otthon vagyok!Jól vagyok,holnap engednek haza,majd megyek!Mond Bellának,h puszilom!Téged is!!Cija!

Ilyen szánalmas alakot...még életemben nem láttam.K*rva anyját,majd én megmutatom neki,hogy a Bluekkal nem szórakozhat,főleg ha ilyen barátaim vannak!
Kivánszorogtam wc-zni és mire visszaértem az a fiú is fent volt.Összeszedtem magam és leültem.
Nem tudom miért,de úgy éreztem köszönnöm kell neki.
-Szia!-mosolyogtam kedvesen és kinyomtam a gyógyszert abból a műanyag izéből és bevettem vízzel.
-Szia! Eric vagyok!-intett egyet.
-Ashley.-válaszoltam egyszerűen.Eric,Erik,talán magyar?Kezdett beállni a kínos csend,ezért megszólaltam.
-Mi történt veled?-kérdeztem.
-Vakbél.-mondta egyszerűen.
-Ohh..az nem túl jó!-éreztem együtt vele.
-Hát nem!Veled?-nézett nagy szemekkel.
-Légszomj.-válaszoltam.
-Mi történt?-kérdezte érdeklődötten.
-Hosszú.-adtam az egyszavas válaszokat.-Hány éves vagy?-érdeklődtem,kicsit furán nézett majd kinyögte.
-16 múltam.-jól tippeltem.Lassan elkezdtem pakolászni a táskámba,mivel ma mehetek haza.Kis idő után újra ő szólalt fel.
-Te?-először nem esett le,hogy mire gondol,de aztán 'nagyot koppant'.
-18 múltam...sőt mindjárt 19.-gondolkodtam el.Ugye bár az ismerkedésünkkor(1Dvel) azt mondtam,hogy nem tudom,de pontosan tudtam.Csak nem akartam mondani.Ez az amit Niall sem tud.Megint Niall.Talán....talán?Nem!Csak megszokás!
-Baj van?-kérdezte majd ő is felült.
-Nem,dehogy!-erőltettem magamra egy mosolyt.
-El mondhatod.Nincs kinek elmondanom!-kuncogott fel.
-Igazad van!Csak van egy nagyon jó barátom akit Írországból ismerek kiskorom óta,azóta jóba voltunk,de aztán....várjunk csak,ismered a(z) 1D-t?-kaptam észbe.
-Nem mondod,hogy az ír csávó a haverod?-nézett nagy szemekkel.Ebből levettem,hogy titokba szerethette őket,mert felcsillant a szeme.Olyan vicces volt,hogy egy 16 éves fiú ismeri őket.
-De,de!Akkor abból Niall a szőke elutazott Londonba a karrierje miatt,búcsú nélkül.Aztán találkoztunk 2 hónapja és összejöttünk.De van abból a bandából Zayn,a fekete hajú,vele jó kapcsolatot ápolok persze csak barátit.Féltékenykedett,ezt még elnéztem neki,de aztán olyan furán viselkedett,egy szóval megváltozott.Összevesztünk azon,hogy a gördeszkás haverommal elmentem a parkba és erről egy újságcikk jelent meg.-hajítottam az ő ágyára az újságot.-És tulajdonképpen ezért kerültem kórházba.Pontosan úgy volt,hogy amikor veszekedtünk elmentem arra a helyre amit az előtt Lou mutatott és ott nagyon sokáig zokogtam.Felhívtam Zaynt és beszélgettem vele.Egyszer csak arra keltem,hogy itt vagyok és elmesélte,hogy 'fulldokoltam'.-csak dőltek belőlem a szavak.Próbáltam nem túl bonyolultan magyarázni,de azért így is kicsit az volt.
-Uram atyám!-ámuldozott.-Hát ehhez nem tudok mit mondani.-nyögdécselt.Rápillantott megint és tovább olvasta.
-Nem is várom el!-mosolyogtam,és ekkor belépett Zayn.
-Sziaa...sztok!-mosolygott és megölelt.
-Szia!-köszöntünk egyszerre Erickkel.
-Zayn ő itt Eric,Eric ő pedig a mesélt Zayn!-kuncogtam.
-Örülök!-fogtak kezet.Nagyon sokk alá került.
-Hagy halljam!-ült le mellém Zayn,miközben húzogatta a szemöldökét.
-Csak beszélgettünk!Nem tartozik rád!-nyújtottam ki a nyelvem.
-Ashley megint átváltott 5 évesbe.-forgatta a szemét.
-Kabbe Malik!-adtam neki egy tockost.-Mit mondott az orvos?-kérdeztem komolyan.
-Nem akarod te azt tudni!-ingatta a fejét.
-Mond!-néztem rá szúrós szemekkel.
-Oookéééé!-mondta elhúzva a betűket,de nem volt lelkes,sőt fura.-Vigyáznom kell,hogy szedd a gyógyszered,nem szabad lelki problémákkal terhelni,nem nagyon sportolhatsz vagyis de csak nem hajthatod túl magad.....és nem khm.....idézem: "Kerülje a testi dolgokat"-nevetett fel zavartan.
-Ha-ha-ha!Vicces vagy Malik!-mondtam szarkazmussal.
-Komolyan ezt mondta!-nevetett.-De szerintem ezt inkább nekem mondta,mert azt hitte járunk.-gondolkodott el.
-Össze illenétek!-szólt fel az eddig csöndben ülő Eric.
-Aha!Biztos!-gúnyolódtam egy kis kuncogással kerítve.
-Na jó!Inkább pakolj asszony!-nevetett.
-Asszony?-nézett Eric mintha rá tartozna.
-Hosszú!-legyintettem.De ő nem hagyta,hogy annyiba maradjon.Elmeséltem neki nagyjából.

-Szia Eric!Örültem,hogy megismerhettelek!-kacsintottam és kiléptünk.
-Szia!Én is örültem!Remélem találkozunk még!-kicsit elpirult.
Elérkeztünk a pulthoz,vagy mihez mindegy.Biztos vagyok benne,hogy sosem látom többé.

-Ki volt ez a fiú?-kérdezte míg a zárójelentésre vártunk.
-Nem tudom.Kábé 1,5 órája ismerem.-kuncogtam.
-Jó,de mit beszéltetek?-kíváncsiskodott.
-Csak elmondtam neki nagyjából a dolgokat mert látta,hogy szomorú vagyok.-magyaráztam Zaynnek.
-És rólam?-fordult teljesen szembe velem.
-Csak annyit,hogy te vagy a legjobb barátom!-mosolyogtam rá.Se szó,se beszéd megölelt.Olyan védelmező volt,szorosan hozzábújtam.Sehogy sem bírnám kimutatni mennyit jelent nekem.Beszippantottam azt az igazi Zaynes illatot.Olyan megnyugtató.....biztonságban érzem magam a közelébe.
-Nekem is te!-simogatta a hátam.Szétváltunk egymástól és tovább beszélgettünk,még meg nem érkezett a zárójelentés.

Már a kocsiban ültünk szótlanul.Vagyis csak amíg meg nem szólalt.
-Múltkor...amit mondtál.....szóval,tényleg el akarsz menni?-nyögdécselt.
-Mi köt ide?!-bámultam ki az ablakon.
-Én.-válaszolta szomorúan.
-És még annál is több rossz emlék......-hajtottam le a fejem.Elgondolkodtam.Milyen boldog voltam,amikor összejöttünk,párna csatáztunk,az üvegezések,az álmaimból amikor felkeltem ott volt mellettem.Ő IS és Zayn IS.
 Mindketten csendben ültük tovább a 10 percet.Jobb ha nem firtatjuk.


*Zayn szemszöge*

Mivaaan!?El akar menni?!Nem hagyom!Nekem szükségem van rá,ő a hozzám legközelebb álló személy.
Haza értem.Vagyis a fiúkkal a(z) 1D házban találkozunk megbeszélni a dolgokat.

-Szia Zayn,épp rád vártunk!Hol voltál?-mosolygott Lou.
-Sziasztok!Hazavittem Ashleyt,semmi baja.Csak gyógyszert kell szednie.-magyaráztam és lehuppantam a kanapéra.Mindenki ott ült,Niall pedig szúrós szemmel nézett rám.Majd beszélek vele.
Elkezdtek beszélgetni valamiről,de nekem teljesen kikapcsolt az agyam.Nem hagyhatom,hogy Ash elmenjen.Lehet,hogy csak az anyukájáéknál tudna lakni,és az is lehet,hogy nem találna egyből munkát.Sőt....oda több emlék köti Niallhez,bár ha az ő logikáját nézem,oda csak jó emlékek fűzik.De nem hiszem el,hogy itt akarna hagyni.Talán nem vagyok annyira fontos neki?

-Zayn!-kiáltott rám Harry.
-Ja,igen az jó lesz!-bólintottam bár azt se tudtam,hogy kérdeznek vagy megállapítanak.
-Hova figyelsz?-nézett rám nagy szemekkel Liam.
-Csak elbambultam.Mi a téma?-néztem körbe.Sóhajtottak egyet.
-Ashleyt ki hozza?-nézett rám.Tőlem várják?Bár nem is csodálom......
-Nem beszéltem erről vele.Lehet,hogy ezek után nem akar jönni.Bár a bartait valószínű meg akarja nézni....vagy...tudjátok mit hívjuk fel!-kaptam ki a zsebemből

*kicsöng*(kihangosítva)

-Mivan?-szól bele rekedtes hanggal.
-Bocs,felkeltettelek?-kérdeztem.
-Aha,de mondhatod!-unszolt kedvesen.
-Jössz a koncertre?-vágtam rá egyszerűen.
-Ki nem hagynám!-kuncogott.
-Komolyan?!Okés,majd.....majd valaki megy érted valamikor.Megcsörgetlek holnap! Szia!Pusziii!-köszöntem el tőle,mosollyal az arcomon,bár nem láthatta de a hangomból kikövetkeztethette.
-Okés!!Sziijaa!Puszillak!-mondta és letette.

-Úgy látszik jön.-vigyorogtam.
-Okés!Akkor te hozod!-adta ki az utasítást Liam.

*később*

-Niall,beszélhetnénk?-kérdeztem tőle,közben mutattam az ujjammal,hogy nyugodtam jöjjön a 'szobámba'.