Prológus+szereplők :)

Sziasztok!Ez az első blogom egész életem során,de már rengeteget olvastam!Ez egy csajsziról szól aki Írországból költözött Londonba.
A legjobb barátja karrierje miatt szó nélkül elhagyta,pedig kiskoruk óta ismerik egymást,Niallel.
Ha már itt tartunk a szereplőket is ismertetném:

Ashley Blue(18)
Írországból Londonba költözött munka lehetőségek miatt.Szeret gördeszkázni,és utálja a hisztis lányokat.Ezért van neki több fiú barátja.Írországból is nagyon hiányoznak neki a haverjai,de van néhány itt is.
Beceneve:Ash,Csajszi, Lya

Niall Horan,(19)
Csakugyan Írországból költözött Londonba karrierje miatt.A One Direction-ben énekel.Legjobb barátját is Mulligerbe kellett hagynia,még búcsút sem vett mert akkor nem bírt volna elmenni.Életvidám srác,de a történetben sok csapás éri.
Beceneve:Nialler,Ír manó,Husi



Zayn Malik (19)
Beceneve:Zaynei,Malik úr,

 Harry Styles(18)
Beceneve:Hazza,Haz,Göndör

 Louis Tomlinson(20)
Beceneve:Tommo,Lou,

Liam Payne(19)
Beceneve:Daddy Direction,Leeyum,

A többi One Direction tag,Londonban él,és többit tudjátok.A történetben szinte fő szereplők lesznek.Összebarátkoznak a csajokkal és sok időt töltenek együtt.Mindig segítenek egymásnak és jó barátként állnak ki egymásért.



Viktoria Harper(19)
Beceneve:Viki,Csajszi,Tori,Ria

Ash barátnője,Londonban.Együtt élnek és mindig jól elvannak.Ő is szeret gördeszkázni,csak annyi különbséggel hogy sokkal csajosabb mint a barátosnéja.(XD)



Brandon Parker(18)

Ash és Ria fiú haverja.Brandon nem szerelmes beléjük,és ők sem belé.Egyszerű barátok,3 szoktak menni gördeszkázni,és ő védi meg a csajokat.


                                                                     ~Prológus~

 Tudom,hogy szörnyű ember vagyok,hiszen akkor mentem el,mikor a legnagyobb szüksége volt rám,a lángoló korszakában.Amikor mindent megtett volna egy kockás hasú fiúért,most pedig abba a helyzetbe hozott,hogy anya szerepébe bújva vigasztaljam meghasadt szívét.Nem voltam itt,hogy lássa a tapasztalataim,a rossz döntéseim,és tanuljon belőle.Hiszen ez egy nővér dolga,bemelegíteni a helyzetet.Egy kisebb testvérnek könnyű,hisz' abba nő fel,hogy a családjából legalább egy tagot csalódások érnek,és ez valamivel egyszerűbb.De nem!Bellának nem!Ő is csak a gyermekded énem látta,amikor mindent elrontottam,kicsi volt,a tanulságot nem tudta levonni,viszont ha itt lettem volna,minden könnyebb lenne neki is.Talán még most egyszerűbb lenne,ha....ha nem mennék el a turnéra.Talán minden sokkal jobb lenne,találna magának egy őszinte,normális fiút,ahogy én is,és valóra válna a pár hete kitalált álmom.Hogy egyszer boldog család legyünk.Anya és apa a hintaszékben a kandalló körül ülnének és az újságban a rejtvényt fejtenék,mi csak scrabble-öznék Bellával a férjével és az én férjemmel,az unokáink pedig az öreg Troth-tal játszanának,én pedig mélyen még mindig gyászolnám az öreg elhalálozott Hamburgert.
Talán ez csak egy mesében illő jelenet lenne,de valahogy így képzeltem el az életem.Régebben Niall volt a férjem,most egy bizonytalan személy.Viszont most,most,hogy minden így alakult....minden változhat.
Védetlen vagyok,a mostani érzelmi ingadozásaimból még azt is kinézem,hogy egyszer Jake lesz az unokáim nagypapája.-elkerülve,hogy kimondjam azt a szót.-Mert még ezt is kinézem magamból,sőt azt is,hogy lehet,hogy nem lesz házam,csak apámék dohos padlásban élném özvegy életem.Mert minden változhat,semmi sem biztos az ember életében,mégis kellenek biztos pontok.Azok a pontok amik nekem elvesztek tinédzser koromban.Azok a biztos pontok akikre számíthattam.A pontok alatt embereket értek,és még azon belül a családomat,akiket elhagytam,vagy ők hagyták,hogy eltávolodjak tőlük.A barátaim,akiket szintén elhagytam mert engem az a bizonyos elhagyott.Ez tőlem egy újabb gonosz és önző húzás volt.Brandon volt,aki volt,vele sem találkoztam napi szinten,viszont Viki ott volt.Az a Viktoria aki féltékenykedett rám,nem csak Zayn miatt,hanem....-ez most nagyképűen fog hangzani de ő a saját szájával mondta.-"a gördeszka tudásom,a gitározásom,a külsőm,a belső tulajdonságaim,-és sorolhatnám-miatt.De legfőképp az önzetlen kedvességem az emberekhez,még ha néha le hülyézem vagy idiótázom őket.Mert én megértem az embereket.Sosem ítéltem el az iskolában azokat a lányokat akiknek kivillant a fenekük,egy valag smink volt az arcukon,vagy apuci és anyuci egyetlen herceg nője volt."Mert akinek van mit mutatnia miért ne tegye?!Akinek nem volt valami szép az arca miért ne kenje le magát alapozóval?!Ki tudja mi rejlik e mögött.Lehet,hogy egy baleset,egy lelki trauma és ez jelenti neki az 'álarcot'.Nem láthatjuk az embereket.Az emberek azon oldalát amit sokan saját maguknak sem mernem megmutatni.Persze én sem vagyok egy szerény bárányka,mert vannak gonosz megjegyzéseim,de azokat is úgy mondom,hogy előtte átgondolom őket alaposan."Mert ha azt mondom egy lányra,hogy 'k*rva' azt nem azért mondom mert az út szélén áll,hanem mert "úr isten,ellopta a sminkemet" !"-sokan így gondolják.Nekem ez is két felé szakad;Van amikor azért mondom egy emberre,hogy az,mert tudom,hogy mi az,ami.És van amikor azért mondom egy lányra,mert tudom,hogy az iskola háromnegyedével összefeküdt és közöttük olyanokkal akiknek még megvolt az erényük,még előttük állt,hogy olyan emberrel legyen akit igazán szeretnek!
De már eltértünk az igazán fontostól.Hogy nem vagyok egy hibátlan ember,sőt annyi hibám van,hogy megszámolni sem bírom,mégis tudom mim van és arra büszke vagyok.Viszont ami ennél is fontosabb,hogy be kéne zárkóznom egy öreg,elporosodott szekrénybe és várni,hogy a sors megbosszulja amit tettem.Amin sosem tudok változtatni,még kemény erőfeszítéssel sem.Ha változtatni nem tudok legalább helyretenném a dolgaim.Legalább most,amikor még van esélyem,amikor még lehetőségek állnak fent számára.De az én lehetőségeimet is szem előtt kell tartani,hiszen nem lehetek teljesen önzetlen és jószívű.A mai világba ezzel nem érhetek el semmit.Sőt...a régi időben sem lehetett semmit kihozni ebből,hisz' vegyük figyelembe Jézust.Jó lelkű,önzetlen ember volt,-ha volt.-mégis mi lett belőle?Csak egy legenda.Ráadásul még keresztre is feszítették...remek!Na de vissza a jelenbe!
Szeretem a húgom,a családom és a barátaim.A családom mindig törődött velem,kivéve amikor önző módon elhagytam őket,bár felkészültek,ez viszont nem mentség.A barátaim...nos igen,vannak.Van kismillió barátom,itt-ott.Londonban,Írországban,és Magyarországon.Ott van például Alex1 és Alex2.Ott van Peti,Sziszi,Bence,Hanna és Niki.Nyáron amikor a mamámnál voltam...
Akkor itt vannak a mostani barátaim,akik ugyan csak sokan vannak,szóval nehéz lenne felsorolni.Londonból is vannak barátaim és osztály társaim is.Szóval nem panaszkodhatok,mégis olyan mintha egyedül lennék,de ez is csak az miatt van,mert sosem tapasztaltam igazán szörnyű dolgot.Attól még,hogy pszichológushoz jártam nem jelent semmit.
Így 2012.júliusába minden megviselt,nem is kicsit.De nem ez életem legrosszabb korszaka,az más volt,valahogy teljesen más!

És most itt ülök a naplóm felett és potyognak a könnyeim.Honvágyam van!